Bőrelszíneződések

Read so far

Bőrelszíneződések

Számos szubjektív és objektív ok kiválthatja a problémás bőrképletek megjelenését:

  • hajszálér - rendellenességek
  • pigment – elváltozások
  • abnormális faggyú – termelődés
  • hámosodási problémák
  • immunológiai reakciók

PIROS ELSZÍNEZŐDÉSEK

  • Kuperózis: A bőrfelszínen seprűszerűen szétágazó, vöröses értágulatok. Vénás kapillárisok esetében fakó-kékes elágazások láthatók a bőrön. A kuperózis az orcákon igen zavaró nyomokat és az elváltozás a fény hatására fokozódik.
  • Kezelése: A modern lézeres eljárások a legalkalmasabbak az értágulatok enyhítésére vagy megszüntetésére. A lokálisan besugárzott lézerfény hőtermelése lezárja ( coagulálja ) a bőr felszínén a pangó hajszálereket. Ismételt kezelések alkalmával az érszakaszok fokozatosan felszívódnak, majd eltűnnek. A nagyobb kiterjedésű érképletek esetén fokozottabb A pigmentáció veszélye a kezelt felszínen, ezért nagyon fontosa jó minőségű fényvédő használata.  A hideg és forró gyakori váltakozása az állapot romlását okozza.

BARNÁS ELSZÍNEZŐDÉSEK

A bőr barnás elszíneződései sokféle formában jelenhetnek meg és kialakulásuk hátterében különféle okok állhatnak. A bőrfoltok kialakulását okozhatja a fes¬tékpigmentet termelő melanocyták számának rendellenes megnöveke¬dése vagy a bőrben normál mennyiségben jelen lévő festéksejtek túlzott működése. A barnás bőrfoltok fajtái :

  • Szeplők: A test ruhával nem takart részein - főként az arcon - töme¬gesen előforduló, apró, barnás-ró¬zsaszínes pigmentfoltok. Kialaku¬lásuk gyakoribb a világos bőrű, szőke vagy vörös hajú embereken, különösen a gyerekeknél.
  • Öregségi foltok: Általában 5 mm-nél kisebb átmérőjű, sötét¬barna vagy feketés foltok, amelyek a kor előrehaladtával egyre na¬gyobb számban és egyre sötétebb színben jelentkeznek a bőrön. Elő¬fordulásuk a napfénynek kitett he¬lyeken a leggyakoribb.
  • Napfoltok: A bőrt ért fényterhelé¬sek hatására általában a harmin¬cas életévek tájékán jelentkeznek a fedetlen bőrfelületeken ( arc, de¬koltázs).
  • Melazma: A melazma kialakulását genetikai hajlamosító tényezők is befolyásolják, az elsődleges ok mindig a hormonális egyensúly felborulása. A terhesség alatt nemcsak a folyamatos súlygyarapodás és alakváltozás jelent megterhelést a női szervezet számára, hanem a bőr is a szokásosnál nagyobb igénybevételnek van kitéve. A hormonális változások következtében a bőr érzékennyé és reaktívvá válhat, és a kialakuló pigmenteloszlási zavarok miatt barna bőrfoltok jelenhetnek meg a bőr felszínén. A kismamák arcán gyakran látni ( minden harmadik nőnél ) az ún. terhességi barnás, kékesszürkés és jól körülhatárolt bőrfoltot, mely leggyakrabban a terhesség negyedik hónapjában alakul ki, hormonális hatásokra. Ezek a jóindulatú, esztétikailag zavaró bőrelszíneződések szerencsés esetben csak átmenetiek és a szülést követően hónapokon belül maguktól elmúlnak, de olykor állandósulhatnak is. UV fény hatására sötétednek és számuk is növekedhet. A barnás foltok gyakran szimmetrikus jelennek meg a homlokon, az arcon, az orron és az állon. Melazma hormonkezelésre ( pl.: fogamzásgátló tabletta szedése, leginkább a száj körüli területen jelentkeznek barna foltok ), ill. bőrgyulladást követően is kialakulhat. Napfény hatására hyperpigmentált, barna foltok keletkezhetnek az arcon az aknés hegek helyén. A melazmák ellen a kismamák már a terhesség elejétől megfelelő bőrvédelemmel tudnak védekezni, amelyek csökkentik, ill. kiszűrik a kiváltó vagy súlyosbító tényezőket.
  • Anyajegyek: A naevus latin eredetű szó, amely foltot jelent. Eredetileg veleszületett képletet ( birth mark, anyajegy), mai szóhasználatban veleszületett sejt- vagy szövetszaporulatot jelölnek vele. A festékes anyajegy abnormális funkciójú és/vagy megjelenésű pigmentsejtek csoportosulása. A festékes anyajegyek a bőr szintjében, vagy abból kiemelkedően elhelyezkedő körülírt foltok vagy növedékek, amelyek a test bármely részén kialakulhatnak. Ezek a jóindulatú bőrelszíneződések a bőr festéktermelő sejtjeiből indulnak ki, így a bőr normál színétől eltérő, általában barna, barnás- vagy kékesfekete színű bőrképletek. A pigmentsejtek melanin pigmentet termelő sejtek, melyek a bőr mélyebb rétegében helyezkednek el. A hámot el nem ért sejtek alkotják a veleszületett anyajegyet, belőlük származtatható a kék naevus is. A szerzett naevus ezzel szemben a bőr mélyebb rétegében levő pigment-termelő sejtek növekedésével indul a napfény hatására. A sejtek ún. fészkeket képeznek. Az anyajegyek kialakulását feltételezhetően befolyásolja a gyermekkorban elszenvedett napexpozíció gyakorisága és erőssége. Általában gyermek- vagy serdülőkorban alakulnak ki, de előfordul olyan, akinél az egész élete folyamán folyamatosan jelennek meg anyajegyek. Nőkben az anyajegyek kialakulása követi a hormonszintek változását, és a terhesség alatt újabbak jelenhetnek meg, a meglévők növekedhetnek, sötétebbé válhatnak. Miután kialakultak, egy egész életen át fennmaradnak. Világos bőrű embereken az anyajegyek sokkal gyakoribbak a napsugárzásnak kitett területeken. Idős emberek bőrén egyre kevesebb a pigmentált naevus. Ha az anyajegyek nagy számban fordulnak elő, esztétikailag is zavaróak. A legfontosabb az anyajegyekkel kapcsolatban azonban mégsem az esztétikai hatás. Ritka esetben az anyajegyek fokozott külső környezeti hatásra rosszindulatú változásokon mehetnek át, ezért ellenőrzésük rendkívül fontos. A régóta meglévő festékes anyajegyek színbeli vagy méretbeli változása, érzékennyé válása, viszketése rossz előjel. Az anyajegy aszimmetrikussá válása, széli részének megváltozása, sötétebb vagy világosabb színű területek megjelenése, vagy az átmérő növekedése esetén orvoshoz kell fordulni! Érdemes ellenőriztetni őket, hiszen olyan szerkezeti jellegzetességeket hordozhatnak, melyből a szakemberek következtetni tudnak későbbi viselkedésükre. Fel kell számolni a közhiedelmet: az időben történő, szakszerű eltávolításuk teljesen veszélytelen (a műtéttől sohasem válik rosszindulatúvá). Pigmentált naevus igen gyakori jelenség a bőrön, melynek gyakorlati jelentőségét éppen a melanomával való összefüggése adja, habár annál lényegesen gyakrabban fordul elő. A pigmentált naevusok összefüggése a melanomával tagadhatatlan, azonban nem mindig egyértelmű. A döntés mindig személyre-szabott, mivel a naevus pigmentosus rendkívüli gyakorisága ellenére viszonylag ritkán alakul át melanomává. A kapcsolat részben valódi, hisz a naevus pigmentosus malignizálódása vezethet melanoma kialakulásához. A másik esetben a naevus pigmentosus megtévesztően hasonlíthat a melanomára. A pigmentált naevusok és a melanoma kapcsolatát klinikai és szövettani vizsgálatok is bizonyítják. A veleszületett, a szerzett és az atípusos naevusok mind összefüggésbe hozhatók a melanomával. Ez fontos megállapítás, mivel a felnőtt lakosság több, mint 70 %-a rendelkezik egy vagy több pigmentált képlettel. A pigmentált naevusok előzményei lehetnek a melanomának, ugyanakkor nagyszámú atípusos naevus jelenléte jelzi a melanoma kialakulására hajlamos pácienst. A naevusok kialakulásában genetikai tényezőkön túl a környezeti tényezők közül elsősorban a napfény kóros szerepét tartjuk meghatározónak. Erre utal a családi halmozódás és a napfénynek kitett helyen való gyakoribb előfordulás. A veleszületett naevus keletkezésének oka nem ismert. A szerzett naevus maradhat stabil, de a legtöbb naevus fokozatosan visszafejlődik. A páciens által elmondottak alapján a melanoma kialakulásában nagy szerepe van az irritációnak. A tartósan sérülésnek kitett naevus gyakrabban alakul át. A melanoma eredményes kezelése a korai felismeréstől és a helyi tumornövekedés fázisában történő radikális sebészi eltávolítástól várható. A naevusok akkor érdemelnek figyelmet, ha sérülnek, ill. felnőtt korban alakulnak ki vagy változást mutatnak. Rendszeres ellenőrzésre szorul a sok szerzett, típusos naevust viselő páciens, mivel a naevusszámmal arányosan nő a melanoma rizikója, ez fokozatosan igaz a nagy számú, atípusos bőrképletek esetén. A rendszeres önellenőrzésen túl, lehetőség szerint a rendszeres klinikai vizsgálatokat dermatoszkópos fotódokumentációval érdemes végezni. Kóros a napozás, mind a természetes, mind a mesterséges körülmények között ( szolárium ). Bizonytalan esetben megfigyelés vagy a gyanús naevus pigmentosus eltávolítása javasolt. Teljes eltávolítás javasolt szövettani vizsgálattal, ha a klinikai kép alapján felmerül melanoma gyanúja. A szabálytalannak ítélt anyajegyeket egy előre megbeszélt időpontban, helyi érzéstelenítésben eltávolítjuk. Ugyanakkor az indokolatlan, feleslegesen végrehajtott, valamennyi naevusra kiterjedő, profilaktikus eltávolítás, nem mentesíti az egyént a rendszeres ellenőrzéstől és későbbi melanoma kialakulásától. Nem feltétlenül a naevusszal összefüggésben alakul ki a melanoma, keletkezhet de novo is a naevusokat hordozó páciens ép bőrén ! A rejtett pozícióban levő, nehezen ellenőrizhető naevusok ( hajas fejbőr, gáttájék, köldök, stb. ) esetén indokolt a korábbi, preventív eltávolítás. A páciens jelzése, hogy a bőrképlet alakjában, színében és méretében változás történt, ill. szubjektív panaszok alakultak ki, mint a viszketés, az érzékenység okozódása ugyancsak profilaktikus kimetszést indikálnak.